Tanulási vágy nélkül

4 hónapok ezelőtt 70

 


Már gimnáziumi pályafutásának első heteiben kiderült, hogy egészen sajátos nézetei vannak a tanulást, illetve annak mennyiségét illetően. Az volt ugyanis a leghatározottabb meggyőződése, hogy amennyiben az embernek esze ágában sincs továbbtanulni, a sikeres érettségihez minden tantárgyból elég egyetlen leckét magáévá tenni. És emellett ki is tartott.

Eme meggyőződését persze a tanárok előtt nem verte nagydobra, csak a legszűkebb baráti körnek fejtette ki, s bár azzal mindenki tisztában volt, hogy nem fürdik naponta kifulladásig a tudományok tengerében, csak kevesen tudták, hogy e mögött mély megfontoltság, sőt tudományos megközelítés rejlik.

Ennek ellenére, döcögősen ugyan, de nem vért izzadva, azért vette az akadályokat. Biológiából például, valami rejtélyes okból kifolyólag, az állatok szaporodásáról szóló leckét tanulta meg, de szinte szóról szóra. Ettől kezdve, bármit kérdeztek tőle, bármi is volt a feladat, ő mindig ezt mondta el. Egyszer például az emberi izomrendszerről kellett volna beszélnie, aminek ő valahogy így kezdett neki:

-- Az emberi és állati testet csontok és izmok alkotják. Ha nem lennének az izmok, nem tudnánk mozogni, sőt, szaporodni sem. Az állatvilágban a szaporodást sokszor megelőzi valamilyen udvarlás, násztánc…

És így tovább, végig a szaporodásról. A tanárnő előbb kissé meghökkent, próbált közbekérdezni, de ő nem hagyta magát kizökkenteni. Végül kapott egy elégségest, hiszen csak tudott valamit.

Történelemből kicsit nehezebb volt a dolga, mert ott a mohácsi csatát tanulta meg és amikor témazárót kellett írni az ipari forradalomról, minden haver temetni kezdte. De ő itt is kivágta magát. Valahogy így:

-- Az ipari forradalom egy nagy technológiai és társadalmi változás, mely Nagy-Britanniában kezdődött el. Bezzeg, ha nem ott kezdődött volna, hanem nálunk és pár száz évvel korábban, akkor megváltoztatta volna az egész történelmünket. A mohácsi csatát is megnyerhettük volna, hiszen hiába voltak jóval többen a törökök, korszerű ágyúkkal szétlőttük volna őket.

Majd ezt követően részletesen ismertette a mohácsi csata lefolyását.

Magyarból egyetlen kedvence volt, Arany János Toldija. El is olvasta oda-vissza. Senki sem sejtette, milyen jól jöhet ez, ha a Rómeó és Júliáról kell beszélni. Csak ő. Azt mesélik, nagyjából a következőket mondta:

-- Rómeó és Júlia szerelmesek voltak egymásba, de reménytelenül, mert a két család ellenségeskedett és megtiltottak nekik minden randizást. Gondolom, ez a Rómeó egy kis nyüzüge gyerek volt, mert hagyta, hogy parancsoljanak neki. Bezzeg, ha olyan erős lett volna, mint Toldi Miklós, akkor szétrúgta volna a seggüket. Mert Toldi Miklós…. És következett a jól ismert történet.

Hogy valóban elégséges-e egyetlen leckét megtanulni az érettségihez, azt nem tudom. Már csak azért sem, mert egyetlen esetből semmilyen következtetést nem lehet levonni. Ám tény, hogy ő végül is leérettségizett.

-- Mondja, János, magára soha nem szokott rátörni egy kis tanulási vágy? – kérdezte tőle egyszer Volacsek tanár úr a vizsgák után.

-- Már hogyne törne rám, tanár úr – felelte ő készségesen. – Már többször is előfordult.

-- És olyankor mit csinál? – csillant fel a tanár úrban a remény szikrája.

-- Mit csinálhatnék? – válaszolta. – Hát leülök egy csöndes sarokba és megvárom míg elmúlik.

 

 

Olvassd el a teljes cikket/Forrás
Linkgyűjtemény és linképítés Linkgyűjtemény és linképítés - Egyéb Linkkatalógus - Linkcsere - 5 linket 1-ért! LinkTÁR-TOP

Ezeken is elérhetőek vagyunk