Tekeli Iván lengyel úr keresi rokona, gróf Thököly Imre kuruckirály kincseit késmárki vára alatt

4 hónapok ezelőtt 47

(Megjelent: Erdélyi Lapok, 1936.03.28.)



Késmárkról jelentik: A múlt év szeptemberében 250 éves fordulója volt annak a napnak, amikor a budavári palota ormáról lekerült a félholddal díszített lófarkas török lobogó. Érsekújvár és Esztergom után Buda várát is visszafoglalták a diadalmas keresztény csapatok a töröktől. Az évforduló Késmárk számára külön ünnepet jelent: abban az évben, amikor a budai mozlim karcsú minarettjének körbeszaladó erkélyén utoljára tette össze Kelet felé fordulva két karját iszlám papja: leáldozott örök időre Thököly Imre csillaga is azon a darab földön, amelyet a török segítségével akart visszafoglalni a Habsburgoktól. A késmárki gróf, mérhetetlen vagyon ura elhagyta első törökországi fogságát, sereget szervezett, maga köré gyűjtötte a vármegyék elkeseredett népét, urat és parasztot egyaránt, Zeliznél diadalt aratott a császári csapatok fölött, de elbukott és önkéntes száműzetésbe ment a kisázsiai Izmir-Nikodémiába, ahol 19 esztendő múlva meghalt anélkül, hogy hazáját még egyszer is megláthatta volna.
Ezt az évfordulót meg is ünnepelték Thököly Imre városában Késmárkon.


A Thököly-kincsek legendája
Azóta sokat beszél ismét a Szepesség népe a kuruckirály mérhetetlen kincseiről. Írások szólnak arról, hogy a kuruc időket követő szomorú esztendőkben, amikor Caraffa vértörvényszéke egymásután hozta halálos ítéleteit Eperjesen, Lipót császár társzekerekkel szállíttatta Becsbe a Thököly-vagyont. A néphit azonban azt tartja, hogy a mérhetetlen kincseknek csak egy elenyészően kis része jutott a császár palotáiba és mázsaszámra maradt az arany, ezüst, meg a drágakő abban a titkos alagútban, ahova kincsét menekülése előtt elrejtette a kuruckirály, gróf Thököly Imre.
Egy Krakkóban élő lengyel állampolgár, akit Tekeli Ivánnak hívnak és aki Thököly Imre egyenes leszármazottjának tartja magát, évekkel ezelőtt érdekes ajánlatot tett Késmárk városának. Megírta, hogy birtokában vannak okmányok, amelyek megjelölik azt a helyet, ahol Thököly Imre kincsei elrejtve várják azt az időt, amíg valaki reájuk akad. Tekeli Iván azt az ajánlatot tette Késmárk városának, engedje meg, hogy a saját költségén ásatásokat végezzen, az engedélyért cserébe felajánlotta azt, hogy a megtalálandó kincsek felét a városnak engedi át. Késmárk város tanácsa tízezer dollár összegnek megfelelő készpénz letételét kívánta óvadék címén Tekeli Ivántól, aki a kauciót akkor nem tudta letenni, hír szerint most eleget tesz majd a város kívánságának és még ebben az évben hozzáfog a Thököly- kincsek felkutatásához.

 
A pestis-katakombák titka
Késmárk főterét hosszú és széles alagút szeli át. A ma élő emberek közül senki nem járt még ebben az alagútban. Másfél kilométer hosszú ez az alagút, a vár udvarától indul ki, átmegy a régi templom alatt, keresztülszeli a főteret és a kijárata még látható a régi vár szűcskapunak nevezett romjainál. A bejáratot és a kimenetét törmelékek torlaszolják el, ennek az alagútnak egy részét, azt a darabot, amely a késmárki római katolikus templom alatt vezet el, pestis-katakombának nevezték, azért, mert évszázadokkal ezelőtt, amikor a fekete halál tizedelte meg Késmárk lakóit, ide dobálták be és öntötték le mésszel a pestisben elhalt polgárok hulláit. Állítólag a pestis-katakombából nyílik az a keskeny folyosó, ahova Thököly Imre menekülése előtt elrejtette és befalazta kincseit. A Krakkóban élő Tekeli Ivánnak — legalább ő így állítja — birtokában vannak olyan tervrajzok, amelyek pontosan megjelölik a kincsek rejtekhelyét.
Maga a Thököly-vár egyébként még ma is áll. A X. században az épület őse kolostor volt, első helye a Szepesség katolicizálásának. A XII. század végén alakították át határőrségi várrá. Thököly Imre nagyapja, Thököly Gáspár, a maga idejének messzeföldön ismert pénzügyi vezére szerezte meg harmincezer forinton a várat, amelynek Thököly idejében négy hatalmas udvara, három lovagterme és hat tornya volt. Ebből három megvan ma is. Az istállókban márványjászol elé kötötték a lovakat és minden lónak külön tükre volt. A tükrök nyomai ma is láthatók.

 

A képen: A késmárki Fő tér 1920-ban.

Forrás: Fortepan.

Olvassd el a teljes cikket/Forrás
Linkgyűjtemény és linképítés Linkgyűjtemény és linképítés - Egyéb Linkkatalógus - Linkcsere - 5 linket 1-ért! LinkTÁR-TOP

Ezeken is elérhetőek vagyunk